Lábon kihordott halál
Egy gyönyörű, napfényes délelőtt Édelbert Adalbert szívinfarktust kapott, és holtan esett össze. Ha lett volna ideje bemenni a legközelebbi kórházba, bármely orvos játszi könnyedséggel állapította volna meg a halál beálltát; azonban sürgős teendői másfelé szólították. Továbbra is bejárt dolgozni, utána rohant vásárolni, ügyeket intézni; ha ismerősökkel találkozott, akkor sem állt meg beszélgetni; ha kérdeztek valamit tőle, a válla felett ordította maga mögé a választ, miközben sietett a következő dologra.
– Úgy nézel ki, mint egy hulla! – kiáltotta neki egyszer a szomszédja.
– Úgy is érzem magam! – ordította válaszul Adalbert.
Hosszú, kemény élet várt még a frissen elhunytra. Miután gyermekei elvégezték a főiskoláikat, és segített nekik elindulni a pályáikon; unokái lettek, és az elfoglalt szülők folyton igényelték a segítségét. Csak mikor már a gyerekei maguk is nyugdíjba mentek, és nagyszülőkként segíteni tudtak a dédunokák körül, akkor kezdtek fogyatkozni a teendők.
Kilencvenöt éves kora körül járt, amikor úgy érezte, hogy már csak néhány dolgot kell elintéznie. A lista legvégén állt, hogy kiváltsa a saját sírhelyét, megvegye a koporsóját, és mindent előkészítsen elkövetkezendő temetéséhez. A síremlékét maga építette fel, pusztán az anyagot és a megfelelő eszközöket vásárolta meg hozzá. Mikor az utolsó kődarabot is a helyére illesztette, életében először nyugalom töltötte el; úgy látta, itt az ideje beteljesíteni az évtizedek óta halogatott elmúlást.
Leült a sír szélére, és várt. Nem történt semmi. Órák teltek el, mire odatévedt egy járókelő, és megkérdezte tőle:
– Jól van?
– Nem egészen.
– Tudok valamit segíteni?
– Kedves öntől, de nem hiszem.
– Miért, mi baja?
– Úgy érzem magam, mint amikor olyan fáradt voltam, hogy mozdulni is alig bírtam, de mire lefürödtem és fogat mostam, az összes álom kiment a szememből.
Rövid prózák
Alkotásaim
Sütimentes oldal
A látogatás folytatásával Ön elfogadja, hogy az oldal nem használ sütiket.
Ha ellenállhatatlan vágyat érez a sütikre, ezt az oldalt ajánlom:
Orteil's Cookie Clicker
Számomra fontos az ön adatainak biztonsága
Ezért kérem, ne ossza meg velem!
Szerzői jogok
Az oldalon minden a saját munkám, kivéve egy-két fotót, ahol a készítője meg van jelölve.
Copyright © 1983-2024 Csengődi Péter | Minden jog fenntartva.
Virtuális oldalam virtuális oldala a Facebook virtuális közösségében >>>